Nem sajnálod levágni?
Gyakran kapom ezt a kérdést és értem miért. Szeretném megvilágítani a másik oldalt:
A vágott virág termesztők levágják a virágokat
Aki azzal a céllal termeszti a virágot, hogy majd le fogja vágni a megfelelő állapotában, hogy örömet tudjon vele okozni születésnaposoknak, édesanyáknak, tanároknak, menyasszonyoknak, háziasszonyoknak a hétvégi asztalra az nem sajnálja.
A különbség a szemünk előtt lebegő cél
A díszkertbe ültetett virágoknak az a célja, hogy helyben gyönyörködtessen,
ezért sajnálja a tulajdonos. És ez érthető is! Bár van, amit amúgy is folyamatosan “deadhead”-elni kell, azaz az elnyílt virágokat el kell távolítani, mert különben felmagzik és abbahagyja a virágzást, mint például a dáliák. Ezeknek a kerteknek a java évelő virágokkal van benépesítve.
Mit tegyünk ha vázába is szeretnénk virágot és szép kertet is?
A válasz egy eldugott helyen lévő vágott virág ágyás. Ahol a veteményes is van. Aminek direkt az a célja, hogy szüreteljünk róla, mint a zöldségeinkről és gyümölcsökről. Azokat sem sajnáljuk, hiszen azért vannak. Ide olyan egynyári virágokat /zöldeket érdemes ültetni, amik folyamatosan ontják a virágokat: minél többet vágjuk annál többet teremnek.
Ilyen a Zinnia (Rézvirág), Tagetes erecta (Bársonyvirág), Helianthus annus (Dísznapraforgó, a bokrosodó fajták), Gomphrena (Bíborka), Cosmos (Pillangóvirág), Dália, Anthirrinum majus (Tátika), Salvia viridis (egynyári zsálya), Citrom és fahéj illatú bazsalikom, stb… Ezekről szoktam sokat írogatni.
Aztán persze, ha már rászokunk a szép virágokkal teli vázákra, akkor néha egy-egy szál évelővel kiegészíthetjük, amit a díszkertből csentünk. Úgysem látszik, ha egy pár szálat levágunk és igazi eleganciát adnak a csokroknak.
